Conan O’Brien és én, meg a late night show

1995 lehetett, amikor 19 évesen teljesen véletlenül rátaláltam a The Tonight Showra, nem is értem, hogy akkoriban hogyan volt olyan csatornánk (azt hiszem, az MSNBC), ahol adták. Teljesen beleszerettem a late night műfajába, minden este néztem Jay Lenot. Aztán felfedeztem Conan O’Brient, aki abszurditásával, öniróniájával, a saját magára, de még a humorára is irányuló humorával teljesen rabul ejtett. Onnantól Leno már nem is volt olyan érdekes.

Igyekeztem mindent megtudni a műfajról, Conanről. Mindent, amit a 14,4-es modemen keresztül lehetett. Lenyűgözött a tehetsége, ellenvetés nélkül fogadok el tőle ma is mindent. Határozottan miatta akartam tévével foglalkozni, 1999-ben az Esti Showderhez kerültem gyakornokként, ahol két szezonon át 5 méterről figyelhettem az itthon akkor legnagyobbat: Fábry Sándort. Mikor Hajós Andrást megismertem, tudtam, hogy nem nekem kell kiállnom, viszont létrehozhatok egy late night show formátumú műsort – ha nem is napi rendszerességűt, mint ahogyan az Egyesült Államokban ennek szokása van. Hajósban láttam azt, amit Conan O’Brienben. Stílust, szellemet.

Conan íróként dolgozott, többek között a Saturday Night Live-nál. Mikor David Letterman átment a The Tonight Showt követő Late Nightból a CBS-hez, ahol a mai napig Late Show címen fut műsora, Lorne Michaels – aki nem mellesleg a Saturday Night Live atyja – O’Brient szemelte ki Letterman helyére. Nagy ellenkezés közepette, hiszen az új fiúnak semmifajta színpadi tapasztalata nem volt. Megnéztem a legelső műsorát 1993-ból, ahol még a közönség sem egészen értette, miért ő követi az azóta legendává vált kollégáját. Tanulságos, ahogy egy ma megkérdőjelezhetetlenül humoros figura megküzd a helyzettel.

Jelenleg a TBS nevű kábelcsatornán van műsora, Leno és Letterman sávjában – azok után, hogy a Late Nightból a The Tonight Showba került, majd Leno visszakapta azt, és Conan eljött az NBC-től. A Tonight Show miatt New Yorkból Los Angelesbe költözött a teljes stábbal együtt, majd mostani műsorára már ott is maradt.

2008-ban volt szerencsém a Late Night felvételére stand-by tickettel bejutni. Reggel, a Rockefeller Centerben lévő stúdiók bejáratánál kell sorban állni, és ezzel a jeggyel azok helyét lehet elfoglalni, akik mégsem jönnek el az egyébként ingyenes felvételre. Délután fél négykor aztán vissza kell menni a sorszámozott bilétával, és megmondják, hogy hányan nem jöttek el, tehát az első x ember mehet be. Én a 9. voltam a sorban, a 38-ba simán befértem.

A bemelegítést Brian McCann csinálta, aki 1995-től tavalyig író-szereplője volt a műsornak. Egyszer csak bejelentette, hogy a műsor előtt Conan szeretne pár szót szólni a közönséghez. A zenekar elkezdett játszani, és Conan O’Brien berobbant a stúdióba. Középen, a sor szélén ültem, mikor felkiáltott: “Táncolni akarok valakivel!” – és rám mutatott. Gondoltam, ezt senki nem fogja látni soha, nincsenek itt ismerősök, nagyon durván bedobtam magam. Conan elröhögte magát, és azt mondta: “Úgy érzem, meg kell öleljelek!” 1995-ben láttam először, csodáltam mindig, és most energiát cserélünk – vagy mi…

Nagyon szeretném, hogy Magyarországon is legyen igazi late night show, hogy mi – vagy sokkal inkább: KI? – kellene hozzá, nem tudom. Nem elég, ha valaki jó humorista, jól kell működnie interjúhelyzetben is. Nagyon kevés az, ha valakinek a humora csak abból áll, hogy a másikat fikázza, élcelődik rajta. Azzal nem hoz létre új tartalmat, nem ad gondolatot, csak az attitűdjét, hogy “én mindenből viccet tudok csinálni!”. Azért azt ne felejtsük el – ezzel persze saját magamat is helyre teszem -, hogy bár az alábbi videóban is orgazmust színlel, de Conan O’Brien magna cum laude végzett a Harvardon, ahol amerikai irodalmat és történelmet tanult. Okos, szellemes, stílusa van. Nem csak jól vágja ki magát egy könnyed csipkelődésben.

Legszívesebben kiutaznék Los Angelesbe, hogy gyakornok legyek a műsoránál, és igen, én is rendezgetném a cukrot a konyhában vagy ebédet hoznék, ahogy az a gyakornokok feladatairól a következő videóból mindjárt ki is derül, de legalább ott lehetnék a próbákon és felvételeken. Mert a napi late night show stábja reggel jár dolgozni és csak este végez, de a ragyogó tehetség szolgálatába állítja magát.

“Az élet érvényesülő ereje vagyunk az univerzumban”

Jill Bolte Taylor olyan kutatási lehetőséget kapott, melyet kevés tudós kívánna önmagának: masszív agyvérzést kapott, és megfigyelte, amint agyfunkciói: mozgása, beszéde, és öntudata, egymás után kapcsoltak ki. Megdöbbentő történet.

Nagyon örülnék, ha végignéznétek ezt a videót – szeretném, ha éreznétek, amit én érzek most. A felismerés döbbenetes. Minden a döntéseinken, a választásainkon múlik – a mostban. Ha keresed az életedben a boldogságot, a könnyűséget, lehet, hogy éppen ezek a gondolatok visznek közelebb.

Többen, többféleképpen közelítik meg ezt a témát, magyarázzák, hogy az elménk nem mi magunk vagyunk – mondja például Eckhart Tolle -, az csak egy eszköz, amit használjunk, ha szükséges. Meg aztán, hogyan csendesítsük el, hogy elérjük a megvilágosodást, a tudatosság állapotába, a mostba kerüljünk. Erre itt van ez a “nekünk való” magyarázat, ésszel felfogható – amire például az Access azt mondja, “ha felfogod, az már régen rossz” (mert ugye, azt már az elméddel csinálod) -, világos mondatok arról, milyen a csend és milyen a zaj, és ezeknek mi közük a bal és a jobb agyféltekéhez.

Aki pedig a rövidebb videókat kedveli, meg Sir Anthony Hopkinsnak inkább hisz, itt egy részlet az Inside the Actors Studio című műsorból, ahol a színész az élet álomszerűségéről beszél.

Kapcsolódó bejegyzés: Siker: legyen vagy elég, ha úgy látszik?

Stohl András: “Kicsit olyan volt, mint egy terápia”

Ezt a beszélgetés legvégén mondta Stohl András, aki nagyjából úgy ült le a kanapéra, hogy azért ő nem az a típus, aki nagyon elemezgeti magát. És tényleg nem. Persze én egy kicsit megijedtem, hogy “olyan volt, mint egy terápia”, mert hát azzal bajt is lehet csinálni, ugye… Ezekben az interjúkban néha tényleg szembesítem a vendéget azzal, amit én látok vele kapcsolatban, és hát ez egyrészt kéretlen, másrészt azt én látom, tehát nem feltétlenül a valóság. Amivel nincs is gond, hacsak nem a vendég ezt úgy, ahogy van elhiszi.

A beszélgetés 2012. december 18-án került fel a Lakástalkshow YouTube-csatornájára. Az egyik legjobb interjú lett a sorozatban, azon gondolkodtam, milyen érdekes lenne manapság folytatni… Stohl András… esetleg valaki mással együtt… közönség előtt…

 

Tudatosság az utakon

Ennek a bejegyzésnek annyi köze van a Lakástalkshowhoz, hogy itt is a boldogságot és a könnyűséget keresem.

Nincs jó és rossz. Az van, ami van. Hogy azt jónak tartjuk éppen vagy rossznak, az azon múlik, hogy a fejünkben létrehozunk egy gondolatot, hogy az a jövőben mit eredményez nekünk. Nem biztos, hogy azt fogja eredményezni, de mi már előre jól vagy rosszul érezzük magunkat egy pillanatban, amikor az a dolog még nincs is vagy nincs is úgy.

mobilitasihetbudapest.hu
MTI Fotó: H. Szabó Sándor

Read more

Újra Élő Lakástalkshow!

2014-ben újra lesz Élő Lakástalkshow az Andrássy úton, a The Shiftben. Tavaly Czutor Zoli, Szabó Győző, majd Laár András, Likó Marcell és Wahorn András ültek a kanapéra közönség előtt. Utóbbi kombináció egyetlen pillanat alatt jutott eszembe, és pontosan úgy történt minden, ahogyan elképzeltem, ami miatt őket hármójukat akartam egyszerre vendégül látni. Aki ott volt, tudja, miért, aki nem, azok kedvéért itt van a felvétel:


Read more

Boldog új évet!

Velem elég komoly dolgok történtek 2013 utolsó hónapjában, úgyhogy még erősebben érzem, hogy holnap valami új dolog kezdődik – vagyis muszáj, hogy kezdődjön, mert ennek most itt vége van. Arra kényszerültem, hogy a szokásosnál picit mélyebben vizsgáljam meg, ki vagyok, milyen vagyok, milyennek látnak mások. Ez utóbbi csak azért érdekes, mert nem biztos, hogy el kell hinnem, hogy az is vagyok. Azok alapján látnak valamilyennek, ami a fejükben eleve létezik.
Read more

Kárász Robi nem tud viselkedni

Aki látta a héten a Hal a tortán epizódjait – Tóth Szabival, Horváth Évával, Csézyvel és Kárász Robival főzünk, de főleg inkább eszünk –, láthatta, hogy Kárász Robi milyen igazából. A modoros tévés műsorvezető megvadul, ha kamera elé kerül, teljesen kifordul magából. Mindig is volt egy fura humornak nevezhető beszédstílusa, de amit az adásban művel, az részemről teljes értetlenséggel találkozik.
Read more

Duma Aktuál: rendkívül szórakoztató előadás a Dumaszínházban

A Duma Aktuál a Dumaszínház előadása Hadházi Lászlóval, Kovács András Péterrel, Litkai Gergellyel és Wahorn Andrással meg velem, műsorvezetőként. A műsor az elmúlt hónap történéseit dolgozza fel havi rendszerességgel, közélet, politika, súlytalan bulvár események, művészet és kultúra 2*70 percben (néha több), szünettel. Vetítések, videók és váratlan színpadi elemek keverednek helyszíni tudósításokkal és indokolatlan táncbetétekkel.

1077185_562983290414583_2065689967_o

A jegyek miatt érdemes időben eszmélni, általában egy hónappal az előadás előtt már nem nagyon lehet kapni. Így leghamarabb a február 23-i 13:30-as vagy 19:30-as előadásra lehet venni.

Várunk mindenkit szeretettel!

2013 december: az őszi szezon vége

Ezzel az epizóddal ér véget a Lakástalkshow 2013 őszi szezonja: Molnár Ferenc Caramel a vendég – ez a beszélgetés negyedik része. Remélem, 2014-ben is találkozunk! Addig is szavazzatok a főoldalon, a jobb oldalon található listában, kiket szeretnétek látni a további epizódokban! Boldog Karácsonyt kívánok mindenkinek!